All About Canine Hiperadrenokorticizmus
A Cushing-kór olyan állapotban van a kutyáknál, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a szervezet túl sok hormon-kortizolt termel. Hiperadrenokorticizmusnak is nevezik, ennek a betegségnek két fő formája van:
- Hipofízis-függő (leggyakoribb forma): Az agyalapi mirigy az agyban túlterheli a mellékvese-mirigyeket, és túl sok kortizolt termel.
- A mellékvese-függő: a mellékvesék okozzák a kortizol túltermelést
Harmadik forma, iatrogén hyperadrenocorticismus akkor fordulhat elő, ha egy kutyát nagy dózisokkal vagy hosszabb ideig szteroidokkal kezeltek.
A Cushing-betegség viszonylag gyakori a kutyáknál és némileg gyakori a lovaknál . A cushingok macskákban és emberekben előfordulhatnak, bár kevésbé általánosak.
A Cushing-betegség jelei
A Cushing-féle betegség jelei hasonlóak lehetnek az egyéb egészségügyi problémák jeleihez, ezért fontos, hogy az állatorvos, ha a kutyája betegnek tűnik . A következő jeleket tipikusan a Cushing-betegségben szenvedő kutyák esetében tapasztalják:
- Fokozott szomjúság és vizelés
- Megnövekedett étvágy (a kutyák sokszor keservesnek tűnnek)
- A megnagyobbított has ("pot-bellied" megjelenés)
- Hajhullás / ritkulás, különösen a test oldalán
- Letargia / gyengeség
- Zihálás
Hogyan okoz Cushing-betegséget?
A Cushing-betegség pontos oka nem ismert (kivéve az iatrogén formát, amelynek külső okai vannak). Egyes kutyafajták hajlamosak a betegségre, például a bostoni terrierekre, a boxerekre , a tacskókra és a pulykákra .
A legtöbb kutya, akik Cushing-betegséget fejlesztenek, az idősebb felnőttek és korai idősek.
Cushing-kór diagnosztizálása
Az állatorvos alapos vizsgálattal kezdi. A vizsgaeredmény és az Ön által megadott történet alapján az állatorvos valószínűleg laboratóriumi munkát ajánl. Először a legtöbb állatgyógyász végzi a vér kémiai, teljes vérképét és vizeletvizsgálatot.
Az ilyen vizsgálatokban fellépő rendellenességek, például a megnövekedett májenzimek, a megnövekedett koleszterinszint és a híg vizelet a Cushing-betegségre utalhatnak, és az állatorvosnak több laboratóriumi vizsgálatot kell elvégeznie. A Cushing-betegség diagnosztizálásához szükséges kiegészítő vizsgálatok a következők:
- Vizelet Kortizol: Kreatinin arány : A vizeletvizsgálat általában abnormális a Cushing-kórban szenvedő kutyáknál. A Cushing-betegség megerősítése érdekében azonban további diagnosztikai vizsgálatok szükségesek.
- Adrenocorticotrop hormon stimulációs teszt (ACTH stimulus) : Vérmintát veszünk, majd hormon injekciót adunk. Egy másik vérmintát 1-2 óra múlva vonnak le a test válaszának mérésére.
- Alacsony dózisú dexametazon-szuppressziós teszt (LDDST) VAGY Magas dózisú dexamethason-szuppresszió (HDDST): Ez a nyolc órás vizsgálat vérmintát, szteroid injekciót, majd időnként kiegészítő vérmintákat tartalmaz a test válaszának mérésére. Ezek a tesztek segíthetnek az állatorvosnak meghatározni, hogy hol van a probléma az állat testében (hipofízis vs. mellékvese).
- Hasi ultrahang vagy CT : A hasi ultrahang lehetővé teszi az állatorvos számára, hogy megnézze a mellékveséket, és keresse a rendellenességeket. A CT segítségével az állatorvosok láthatják az agyalapi mirigy rendellenességeit (az agy alapjában). Ezek a tesztek segíthetnek az állatorvosnak megtudni, hogy a kutyája hipofízisfüggő vagy mellékvese-függő hyperadrenocorticismus-e.
A Cushing-betegség leggyakoribb típusa a hypophysis-függő forma. A mellékvese-függő hyperadrenocorticismust általában egy vagy több mellékvese daganat okozza. Körülbelül az idő felében ezek a mellékvese daganatok jóindulatúak (a másik fele rosszindulatú).
Cushing betegség kezelése
Az orvosi kezelés jellemzően hatásos a hypophysis-függő Cushing-betegségre. Leggyakrabban a trilosztán nevű gyógyszer. A trilosztán gátolja az enzimet, amely részt vesz a szervezet kortizol termelésében. Az enzim gátlása gátolja a kortizol termelését.
Egyéb kevésbé általánosan alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak a lizodren, a ketokonazol és az l-deprenil (Anipryl).
A mellékvese-függő Cushing-betegség esetében a fenti gyógyszerek egy része hatásos lehet (bár a gyógyszer protokolljai eltérnek egymástól). Azonban a feltáró műtét és néha az érintett mellékvese eltávolítása indokolt lehet.
A Cushing-betegséggel kezelt kutyáknak rendszeresen meg kell látogatniuk az állatorvost a vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok nyomon követéséhez.
Ha a kutyája diagnosztizál Cushing-kórral, beszéljen állatorvosával a különböző kezelési lehetőségek előnyeiről és hátrányairól.